Folytatás

2009 június 6. | Szerző: bon |

Tegnap találkoztunk.De max egy fél órára,de még mindig nem mondtam el neki.Ha minden jól megy a jövöhéten találkozunk megint,de Istenem adj erőt,hogy el tudjam mondani neki.Most annyira örült,hogy látott,hogy nem akartam lelombozni.Megkérdezte tőlem,hogy és mi van ha nem bírja nélkülem??????Erre nem tudtam mást mondani csak azt,hogy és mi van ha én sem?Ohh már most teljesen kész vagyok,hogy mit fog szólni amikor megtudja hamarosan asszony leszek.Tuti azt fogja hinni,hogy minden amit eddig mondtam neki,hogy amíg élek szeretni fogom és hogy minden nap hiányzik stb stb,hogy az mind hazugság volt.Pedig ez nem igaz.Én egy olyan jó érzésű ember vagyok,és az érzelmeimet,soha nem tudtam eltitkolni.Ha valakit nem szerettem,annak soha nem mondtam,hogy szeretlek.Akkor inkább nem mondtam semmit.Jó lenne ha valaki valahol megértene engem.Baromi nehéz dolog ez.Ha kellettem volna neki akkor együtt lennék.Ez valóban igaz.Annó nem kellettem neki.Meg mindig hallotta rólam,hogy van barátom és azt hitte,hogy minden tök ó az életembe,ő nem mászik bele.Pedig ha akkor kerestük volna gymást akkor igen együtt lennénk.De sajnos nem így lett.:-(((((((((((((((

Igen valahol szomorú vagyok.Megbánt e amikor kimondom férjhez megyek.Ettől nagyon félek…….

Csak gondoljon bele,hogy én is mit éreztem akkor amikor megtudtam,hogymegnősül.Igaz akkor nem találkoztunk egyszer sem.Csak miután már meg volt neki a lagzi.Kérem Istent,hogy adjon erőt!!!!!!!!!!!Köszönöm a véleményt és a jókívánságokat.    

 

Megosztok veletek egy verset:

Téged kereslek

Ha most kérdeznél elmondanám,volt egyszer egy este,mikor csillagok gyúltak ki alattunk a város fényein  ,tudtam téged kereslek. 

Fáztál és takarót adott neked a szeretet,s egy pincér meg a sötétség puha teste,s a bátortalan vágy,hogy valakit ismét szeressek,mert féltem az újtól.

Ne hogy valakit ismét elveszítsek.Volt egy mosoly is még,voltak lopott csókok lopott volt minden pillanat,az örömök a kínok

Már tudom semmi sem volt igaz,már tudom illúzió volt minden,nem volt igaz az ölelés,de nem fáj már a nincsen.

Most már szinte mindegy mit írtam akkor,mit éreztem akkor,már nem karcol többé csíkot a bánat az éjszakai égen

Ne mondj semmit még,mert véget ér az álom,felébredünk s egymásra nézve semmit sem találunk.

Áttetsző tstünkel kapaszkodunk egymásba,szorítjuk a semmit,mert nem tudhatjuk mi jön még,meddig tart a MEDDIG!

Ne mondj semmit még,így szótlanúl szeretlek.Olyannak mint a kép amit önmagamnak festek.

Csak annyit mondj majd egyszer,jó reggelt az éjszakánknak vége,s meg kapod az életet,az életért cserébe.

Most legyünk csendben,mert ránk zuhant az ég,fel állni nem lesz könnyű,hallgassunk most még.   

 

Már nem:

“Már nem hallom egy soha sem volt perc fülembe dörömblő csendjét,már nem hallom amit kerestem,s hogy kerestem is csak emlék.Te magad akartál lenni,de mit kellet volna tenni,amit akarhattunk volna az megmaradt,az semmi.Mese,hogy volt egy öreg ember, egyszer hullt a hó,de az apóka, s egy néni azt mondták mégis,talán mégis,mégis védik ami megmaradt,hogy legyen úgy ahogy az élet kéri,ahogy senki sem érti,legyen legyen mégis.Lesz valaha egy új világ,mely megérti mi fájt,mely arról szól,HOGY VOLT KÉT EMBER KI UGYANARRA VÁRT.Mindkettő gyenge volt,vétkezett.Önmaga s a másik ellen nem tudhatták,hogy mit hagynak el,hogy emberük az ember az egyik csak élt,a másik csak kért,csak szeretett csak úgy senki ellen,de az egyik nem vette észre s megölte őt,önmaga s a másik ellen.Ha olvasod e mesét,sírsz majd anyáddal,sírsz ott a sírnál,ahol temetsz majd engem is,ahol késő már ha hívnál.Nem szégyen ez a forradás melyet titokban mutattál,mely az a seb,hogy találkoztunk,hogy önmagadban láttál.MOST NAGYON KÉNE,HOGY VALAKI ÁTÖLELJEN,ELHIDJE ŐSZINTÉN SZERETNÉM,NAGYON SZERESSEN ÚGY,AHOGY ÉN IS SZERETNÉM.

Jó lenne most, ne kelljen arra várni mit szól  a világ,jó lenne semmit se látni,jó lenne hallani lépdeid a lépcsőn,hogy jössz,mert DÖNTÖTTÉL,nem kell többé az álmot várni,az álmot ha itt lennél,mert nincs még, nincs késő.De annyiszor volt már szó,olyan szó ami a végső,mindent szétrontottam magam körűl,mert tudtam reád vártam,már tudom nincs értelme,MÉGIS EZT KÍVÁNTAM!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!